Szeretjük ezt a bölcsességet puffogtatni manapság. De mit is jelent? Ha tudományosan fogalmazunk, akkor a tudatos jelenlét pszichológiáját. Ha művelten, akkor az éber figyelem művészetét. Ha felvágunk, akkor mindfullness-t. Sokan egyenesen a boldogsággal azonosítják. Divatos, új életszemléletet vagy épp spiritualitás és a meditáció évezredes gyakorlatát.
Számomra mégis jelenti inkább…
gyönyörködni a fényes, sárga tavaszi vadvirágokban a mezőn, nyár estén szerelmes séta közben beszívni a hárs bódító illatát, megkapni az első nyálas, maszatos puszit a gyerekeimtől, szaunázás közben érezni a gerincem mellett végig csorgó forró izzadság első égető cseppjeit, szeretkezés után szorosan, némán összebújni, hogy a lelkünk is utolérhessen bennünket, hanyattfekve, napsütésben csúfot űzni a fölénk tornyosuló viharfelhőkből a Somlyó lankáin, forró zuhany után bebújni a friss és hűsítő takaró alá.
Vagy egyszerűen csak hákásnak lenni.
